A KNE követelmények műszaki megvalósítása
A Magyar Kormány célja, hogy a KNE követelmények meghatározása során a lehető legnagyobb mozgásteret biztosítsa a beruházók számára. Ennek érdekében a követelmények az alacsonyabb műszaki szintűek, de elképzelhető, hogy a jövőben szigorításra kerülhetnek. Emiatt célszerű lehet az épületet a KNE előírásánál akár 20%-kal kisebb energiafogyasztású, AA besorolásúra terveztetni, hogy hosszú távon se veszítse el versenyképességét.

Az épület külső felületein (fal, tető, stb.) az alábbiakban ismertetett leggyakrabban használt hőszigetelő anyagok (például ásványgyapot, polisztirol) alkalmazásával 16-30 cm vastagságú szigetelés szükséges. Továbbá, természetes anyagok, mint újrahasznosított papír, len, kender, gyapot, vagy akár szalma és nádpalló is alkalmazhatóak, figyelembe véve a tűzvédelmi előírásokat. Hőszigetelés céljára emellett nagy vastagságú, jól szigetelő falazó anyagok is megfelelhetnek.

Ablakok és üvegezés
Háromrétegű üvegezés nem kötelező, sőt, a déli tájolású ablakok esetében a háromrétegű üvegezés rontja a napenergia hasznosulását. Az épület határoló felületein alkalmazott hőszigetelés mellett fontos a megújuló energiák hasznosítása is. Az alábbi technológiák közül jellemzően elegendő egyet alkalmazni, és a költségek az alacsonyabb árú megoldásoktól a drágábbak felé haladnak.

Délre tájolt üvegezés
Családi házak esetén kis többletkiadással, vagy esetenként anélkül is alkalmazható. Az épületet déli tájolva a nappali és egyéb fő helyiségek déli oldala teljesen üvegezhető. A költséghatékonyság érdekében célszerű fix üvegezést használni, kevés nyíló felülettel. Nagy üvegfelületek esetén nyáron fontos a külső árnyékolás, amit például lombhullató növények vagy külső árnyékoló rendszerek biztosíthatnak. A déli tájolású üvegezéssel a 25%-os megújuló energia részarány csak nagy üvegezési arány mellett teljesíthető.

Hőszivattyúk
A hőszivattyú olyan rendszert jelent, amely a környezetünkben lévő hőt (talajból, vízből, levegőből) hasznosítja. A telepítése drága, és elektromos áramot igényel a működtetéshez, ezért jól szigetelt épületek esetén ajánlott. A hőszivattyús rendszerek költséghatékonysága javítható, ha elektromos motor helyett gázmotorral működtetik őket. A KNE követelmény teljesítéséhez elégséges, ha a fűtést részben, például csak ősszel és tavasszal hőszivattyúval oldják meg.

Földcső (talajkollektoros levegő előmelegítés)
Ez egy ritkán alkalmazott technológia, amely a bejövő levegőt előmelegíti télen és előhűti nyáron egy legalább 10 cm átmérőjű csőkígyó segítségével. Ez nem azonos a hőszivattyúval.

Napkollektor
A napkollektor elsősorban a nyári és részben a téli használati meleg víz előállítására alkalmas. A legjobb hatásfok árnyékmentes tetőkön érhető el, és elsősorban családi házak számára javasolt. Télen történő vízmelegítéshez a kollektorokat érdemes 45°-nál meredekebb szögben telepíteni. A napkollektorokkal önállóan a 25%-os megújuló energia részarány általában csak részben teljesíthető.

Áramfejlesztés megújuló energiával
A megújuló energiaforrásokból áramfejlesztésre több lehetőség is kínálkozik. A leggyakoribb megoldás a napelemek és szélgenerátorok alkalmazása, de kisebb költséggel mikro-vízierőművek is használhatók, bár Magyarországon a szükséges patakok ritkák. Nagyobb léptékben, épületegyütteseknél biogázzal működő gázmotorok is alkalmazhatóak, mezőgazdasági termeléssel kombinálva

Naptér építése (télikert)
A naptér, az épület déli oldalán elhelyezett üvegezett helyiség, szintén hasznosíthatja a napenergiát. Alkalmazható közlekedőként, tárolóként vagy télikertként. A naptérnél is szükséges a külső árnyékolás biztosítása, és ha külön fűtést is alkalmazunk, az növelheti az épület energiafogyasztását.

Biomassza kazánok
Kisebb épületeknél fatüzelésű fa elgázosító vagy pellet kazán használata ajánlott. A nyári fűtés nélküli időszakokban a használati meleg víz biztosítására napkollektor alkalmazása is célszerű. Nagyobb épületeknél szalmabála tüzelésű vagy más mezőgazdasági mellékterméket használó kazánok alkalmazhatóak, különösen, ha a melléktermék saját forrásból származik.

Kisebb energiafogyasztású besorolások műszaki megoldásai a KNE követelménynél

Ritkább esetekben előfordulhat, hogy egy épület, amely az előző fejezetben ismertetett követelményeknek megfelel, akár 20%-kal kisebb energiafogyasztású AA besorolást is

elérhet. Ehhez azonban gyakran szükség van a korábban felsorolt technológiák kombinált alkalmazására.

Az AA besorolás eléréséhez a fent említett megoldások mellett egy további lehetőség a gépi szellőztető rendszerbe integrált hővisszanyerő alkalmazása. Ez a berendezés az épületből távozó levegő hőjét hasznosítja újra. Az AA+ vagy annál jobb besorolás elérése ilyen berendezés nélkül csak nagy mennyiségű áramfejlesztő telepítésével lehetséges. A hővisszanyerő hatékony működése érdekében alapvető követelmény, hogy az épület légzáróan legyen szigetelve. A hagyományos tégla és beton falazatok esetén gondoskodni kell a belső oldali légzáró tömítő fóliáról az ablakok és ajtók körül, és a falazóblokkok mindkét oldalát vakolni kell. Ha az épület fa- vagy acélvázas, teljes felületű légzáró fóliát kell alkalmazni, ami részletes tervezést és precíz kivitelezést igényel. Mivel a hővisszanyerő működéséhez elengedhetetlen a jó légzárás, célszerű a kész épületen légtömörség mérővel ellenőrizni a bejárati ajtó szigetelését. A hővisszanyerő mellett a jogszabályoknak megfelelően biztosítani kell a nyitható ablakok beépítését is, mivel a természetes szellőzés – különösen a fűtési szezonon kívül – gazdaságosabb.

A nagy légzártságú épületekben gyakori problémát jelenthet, hogy a nem megfelelő szellőztetés és a háztartási vegyszerek használata miatt allergiás megbetegedések léphetnek fel, mivel télen nem szívesen nyitjuk ki az ablakokat. Ezenkívül a magas légszennyezettség is növeli az allergiás betegségek kialakulásának kockázatát. A hővisszanyerők segítségével folyamatos és megbízható levegő utánpótlást biztosíthatunk, megszüntetve a rossz minőségű, levegőtlen környezetet. A megfelelő levegő-utánpótlás javítja a közérzetet, a koncentrációs képességet, a fizikai erőnlétet és felgyorsítja a szervezet regenerálódási folyamatát. Emellett segít a keletkező pára elszállításában is, mivel az 75-95%-a légcserén keresztül távozik, míg csupán 5-25%-a távozik a falon és a tetőn keresztül.

Bár a hővisszanyerők beépítése jelenleg nem minden esetben optimális a beruházási és energia-megtakarítási költségek szempontjából, a jövőben egyre nehezebben valósítható meg korszerű lakókomfort és egészséges életmód ezen rendszerek nélkül.

A hővisszanyerő rendszerek tervezésénél nagy figyelmet kell fordítani az egészséges életkörülmények biztosítására. El kell kerülni az elhasznált levegő friss levegővel történő keveredését, és a rendszer megfelelő működése érdekében rendszeres karbantartást, például a légszűrők cseréjét is el kell végezni.